A mangoszt�n legfeljebb 25 m magas, �r�kz�ld, d�s, k�pos koron�j� fa. S�rga tejnedvet tartalmaz, amely s�r�l�skor kisziv�rog. Az �gak mind az �tellenes �ll�s� levelek h�nalj�ban erednek, ez�rt a fa szimmetrikusan el�gaz�. Levelei r�vid nyel�ek. A lev�llemez (15-25 x 7-13 cm) toj�sdad vagy sz�les-l�ndzs�s, kihegyezett, �p sz�l�, vastag-b�rnem�, f�nyes, sz�n�n olajz�ld, fon�kj�n s�rg�sz�ld, a f��r halv�ny, er�teljes. A r�vid kocs�ny�, 5 cm-es vir�gok egyes�vel vagy p�ros�val fejl�dnek a hajt�sv�geken; a vir�gtakar�t 4 cs�szelev�l, valamint 4, vastag h�s�, k�v�l s�rg�sz�ld, bel�l narancsv�r�s szirom alkotja.
Term�se: 5-8 cm �tm�r�j�, g�mb�ly� bogy�. Vaskos, sz�v�s-b�rnem�, nedvd�s, kb. 1,5 cm vastag h�ja eleinte z�ld, teljesen �rett �llapotban s�t�t b�borbarna. A term�s felt�n� ismertet�jegye a 4 vastag, sz�les-kerekded, boltozatos, egym�st kiss� �tfed� cs�szelev�l, amely eg�szen a be�r�sig megmarad a kocs�ny k�r�l. A k�t nagyobb cs�szelev�l mintegy 2,5 cm, a 2 kisebb 1,5 cm-es.
Tipikus m�g a term�s cs�cs�n a marad�, csillag alak�, barna bibemaradv�ny. Vaskos term�sh�j v�di a term�s belsej�ben a legfeljebb 8, bab alak�, vil�gosbarna magot (3 x 2 x 1 cm). �rdekes b�lyeg, hogy a magok koszor�t alkotnak. Minden magot vastag, l�gy, b� lev�, h�feh�r magk�peny (arillus) vesz k�r�l. Az arillus �desk�sen savany�, zamatos �z�; gyakran az is el�fordul, hogy nem tal�lunk magot a magk�penyben, s�t teljesen mag n�lk�li term�sek is akadnak. A magk�peny nem tapad a term�sh�jhoz, de nehezen v�laszthat� el a magt�l.
Felhaszn�l�sa: a tr�pusok leg�zletesebb �s legkedveltebb gy�m�lcseihez tartozik. Az �rett term�sek magk�peny�t sz�vesen eszik nyersen, �gy, hogy k�rben kereszt�lv�gj�k �s felpattantj�k a term�sfalat. A bogy�k csak r�vid ideig tarthat�k el, betakar�t�s ut�n belsej�k gyorsan pen�szed�snek indul. A magk�penyt cukorral bef�zik, de arom�ja k�rosodik. Lekv�rt vagy zsel�t is k�sz�tenek bel�le, erre legink�bb a nagy savtartalm� term�sek alkalmasak. A magok megf�zve vagy p�rk�lve ehet�k. A vastag term�sh�j �lvezhetetlen; leve fekete fest�kanyagot ad. A tanninban gazdag term�sh�jat �s a fa h�jk�rg�t b�r�k cserz�s�re �s gy�gy�szatilag v�rhas ellen haszn�lj�k. A s�t�tbarna, nagyon kem�ny �s s�lyos fatest j� min�s�g� b�torfa.
Elterjed�se: D�lkelet-�zsi�ban honos, �s csapad�kban gazdag ter�leteken Indi�t�l Ausztr�li�ig termesztik, fokoz�d� m�rt�kben a tr�pusi Amerik�ban �s Afrik�ban is �ltetik.
Termeszt�se �s betakar�t�sa: a tr�pusi s�ks�gok ig�nyes f�ja. Gy�m�lcs�s- �s h�zikertekbe �ltetik; magr�l vagy dugv�nnyal szapor�tj�k. Rendszerint 15 �ves kort�l kezdve fordulnak term�re a f�k, �s kedvez� k�r�lm�nyek k�z�tt �vente 2-3-szor hoznak term�st. A b�borbarna sz�n megjelen�sekor a bogy�kat k�zzel szedik, de csak kb. 10 napig t�rolhat�k; t�bb mint 3 h�napig tarthat a betakar�t�s.

Mangoszt�n: az istenek gy�m�lcse. Bili�rdgoly� nagys�g�, sima, b�borsz�n� h�ja van, ami a kez�nket is megfogja. Bel�l zamatos, enyh�n keserny�s, feh�r kar�jok tal�lhat�k. �ze a lychee �s a mang� �z�nek kever�ke. M�just�l szeptemberig tart a szezonja.

Mangoszt�n,

A D�lkelet-�zsi�ban �shonos, kis termet� mangoszt�nfa ( garcinia mangostana ) fanyar�des gy�m�lcse k�zkedvelt csemege J�v�n, Szum�tr�n �s Indok�n�ban. A g�mb alak� 5cm �tm�r�j� term�s v�r�ses-lil�s-barn�s h�ja a mandarin�hoz hasonl� form�j� , gerezdes, h�feh�r term�sh�st rejt.

A gy�m�lcsnek a f�n kell be�rnie, mert csak r�vid ideig t�rolhat�-ez�rt nem is sz�ll�tj�k messz�re, csup�n a helyi piacokon �rus�tj�k.