E k�t folyamat az allergi�s reakci�k velej�r�ja. Laborat�riumi tesztekben a n�v�ny kivonata a jelenleg alkalmazott gy�gyszerekn�l hat�konyabban enyh�tette az allergi�s t�neteket. A kutat�sok tov�bb folynak, a n�v�nykivonat hat�smechanizmusa m�g ismeretlen.

http://www.mcd.hu/pub_med/2002/02_10/0005.htm

A prosztaglandin egy tel�tetlen zs�rsav, amely a tel�tetlen C-20 zs�rsavmolekul�b�l �s arachidonsavb�l k�pz�dik (11). Jelent�s�ge f�k�ppen azon hat�s�n alapul, hogy lok�lisan k�pz�d� igen r�vid felez�si idej� hormon. A prosztaglandinok szint�zis�t �s kiszabadul�s�t k�l�nb�z� fiziol�gi�s ingerek (peptidhormonok, angiotenzin II, vazopresszin, katekolamin), valamint mechanikus trauma egyar�nt befoly�solj�k. A biol�giai hat�suk igen sokf�le: k�nny� izomkontrakci�, vasodilat�ci�, v�rlemez aggreg�ci� �s dizaggreg�ci�, a gyomor- �s b�lcsatorna kiv�laszt�snak ir�ny�t�sa, a k�zponti idegrendszer izgat�sa �s depressz�l�sa �s ezenk�v�l a gyullad�sos folyamatok transzmittere (12). A prosztaglandinok (k�l�n�sen a PGE2 �s PGI2 ugyancsak jelent�s szerepet j�tszanak a gyullad�sos f�jdalom perif�ri�s k�zvet�t�s�ben. Szenzibil�lj�k az afferens idegv�gz�d�sek receptorait a bradykinin �s hisztaminok hat�sa ir�nt, amelyek a gyullad�sos folyamatokn�l szabadulnak fel.

A prosztaglandinok �ppen ez�rt rendk�v�l fontos szerepet j�tszanak a k�zponti idegrendszer f�jdalomk�zvet�t�s�ben. A f�jdalom ingere a prosztaglandin seg�ts�g�vel a gerincvel�n �t az idegi k�zpontba k�zvet�t�dik. Ez a jelens�g l�p fel p�ld�ul a nagyon er�s posztoperat�v, valamint a hosszantart� �s kr�nikus f�jdalomn�l. Igy azok a gy�gyszerek, amelyek megg�tolj�k a prosztaglandinok k�pz�d�s�t, mind a perif�ri�n, mind a k�zponti idegrendszerben f�jdalomcsillap�t� hat�st fejtenek ki (13,14).

http://vet.info.hu/szakir/carprofen.htm

http://www.mcd.hu/netdoki/betegsegek/lataszavarok/cikkek/020617mc.htm

Semmelweis Egyetem, �OK, II. Belklinika, Budapest

…. K�ros szabadgy�k-reakci�k, az egyes emberi megbeteged�sekben.

K�ros szabadgy�k-reakci�knak nevezz�k a sejtekben v�gbemen� kontroll�latlan, abnormis gy�k reakci�kat, amelyek akkor j�nnek l�tre, ha a szabad gy�k felszabadul�sa �s a v�dekez� rendszerek egyens�lya valamilyen okb�l megbomlik. R�g�ta ismert az �lettanin�l nagyobb mennyis�g� �s nyom�s� oxig�n bel�gz�s�nek t�d�t �s k�zponti idegrendszert k�ros�t� hat�sa. Kimutatt�k, hogy az oxig�n toxikus hat�sai�rt a sejtekben felszabadul� oxig�n szabadgy�k�k tehet�k felel�ss�.

A gyullad�s �ltal�nos mechanizmus�ban is l�nyeges szerepe van a szabadgy�k-reakci�knak. A fagocit�k m�k�d�sekor keletkez� oxig�n szabad gy�k�k c�lszer� hat�sukon – a mikroorganizmusok, c�lsejtek elpuszt�t�s�n – k�v�l, a sejten k�v�li t�rbe jutva k�ros�thatj�k a k�rnyez� sz�veteket. Ezenk�v�l igazolt�k, hogy szerep�k van egyes gyullad�st fenntart� anyagok k�pz�d�s�ben (pl. a gyullad�st el�seg�t� prosztaglandin sz�rmaz�kok szint�zis�t fokozz�k), ugyanakkor a szervezet bizonyos gyullad�st g�tl� anyagainak inaktiv�l�s�ban is r�szt vesznek.

Sz�mos adat utal meghat�roz� szerep�kre az �reged�s folyamat�ban. Ezt igazolja az antioxid�nsok �tlagos �lettartamot meghosszab�t� hat�sa �llatk�s�rletekben �s a szabadgy�k-reakci�kat minimaliz�l� (kev�s rezet, kev�s, vagy csak az elengedhetetlen�l sz�ks�ges mennyis�g� t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavat, sok term�szetes antioxid�nst tartalmaz� di�ta) hasonl� hat�sa. Az �relmeszesed�s kialakul�s�ban is els�dleges oki szerepe van a szabadgy�k-reakci�knak. Az el�rehalad� korral a sz�rumban �s a nagyerek fal�ban a lipid peroxid�ci� fokoz�dik, ebben szerepet j�tszik a sz�rum vas- �s r�zszint fokoz�d�sa, a sz�rum antioxid�ns v�delm�nek cs�kken�se, �s a sz�rum, valamint aortafal lipidekben a peroxid�ci�ra �rz�keny t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavak fokozott mennyis�ge. A k�ros szabadgy�k-reakci�k nagy gyakorlati jelent�s�g�nek legjobban igazolt ter�lete az iszk�mi�s sz�vetk�rosod�s. Ebbe a betegs�gcsoportba tartozik a sz�vizominfarktus, az infarktust gyakran megel�z� angina pectoris, az agyi erek megbeteged�sei (pl. agy�relmeszesed�s, agytromb�zis), a shock k�l�nb�z� form�i. A transzplant�ci� (szerv�t�ltet�s) el�tt a be�ltet�sre v�r� sz�vetek is kisebb-bagyobb m�rt�kben hasonl� k�rosod�st szenvednek, mivel norm�lis v�rell�t�sukt�l �tmenetileg meg vannak fosztva. Ezekben az esetekben a xantin oxid�z nev� enzim aktivit�sa r�v�n keletkeznek a szabad gy�k�k, m�gpedig paradox m�don kisebb m�rt�kben az iszk�mia idej�n, mint az iszk�mi�t k�vet�en a sz�v kering�s�nek helyre�ll�sakor (a mechanizmus ismertet�s�re a k�zlem�ny korl�tozott terjedelme miatt nincs lehet�s�g).

Kiterjedt irodalma van a szabadgy�k-reakci�k r�kk�pz�d�st kiv�lt� hat�s�nak. A kutat�k sok�ig rem�nykedtek abban, hogy siker�l az ismert nagysz�m�, r�kkelt� hat�s� vegy�let k�miai szerkezet�ben valamilyen hasonl�s�got felfedezni. Ezek a pr�b�lkoz�sok kudarcot vallottak, mert a r�kkelt� anyagok k�miai szerkezete nagym�rt�kben k�l�nb�zik egym�st�l, azonban van egy k�z�s tulajdons�guk, hogy szinte kiv�tel n�lk�l hat�sukat szabad gy�k form�ban, vagy a szervezetben szabad gy�kk� alakulva, vagy szabad gy�k�k felszabad�t�s�val fejtik ki. Kimutatt�k a szabad gy�k�k szerep�t az ultraibolya f�ny r�kkelt� hat�s�ban. A lipid peroxid�ci� egyik v�gterm�k�r�l, a malondialdehidr�l kimutatt�k, hogy szerkezete nagym�rt�kben hasonl� k�t ismert, �llatk�s�rletben r�kkelt�sre haszn�lt vegy�let�hez, ugyanakkor k�s�rletesen igazolt�k a malondialdehid r�kkelt� �s mutag�n hat�s�t.

Kimutatt�k, hogy a m�jbetegs�gek bizonyos form�inak el�id�z�s�ben is jelent�s r�sze van a szabad gy�k�s mechanizmusoknak. Az alkohol m�jk�ros�t� hat�s�t szabad gy�k�k felszabad�t�sa �tj�n hozza l�tre. T�bb vegyszer �s gy�gyszer �ltal kiv�ltott m�jk�rosod�s is szabadgy�k�s-reakci�k k�vetkezm�nye. (Pl. sz�ntetraklorid, halothan, sz�n-szulfid, hidrazinok, isoniazid, phenacetin �ltal okozott m�jk�rosod�s). A gy�gyszer, vegyszer �ltal induk�lt m�jk�rosod�sok d�nt� t�bbs�ge szabadgy�k-reakci�k �tj�n j�n l�tre, csak kisebb r�sz�kben szerepel immunol�giai mechanizmus. A r�z- �s vaslerak�d�ssal j�r� betegs�gekben (Wilson-k�r, haemochromatosis) is a m�jk�rosod�s kialakul�s�ban val�sz�n�leg szabadgy�k-reakci�k szerepelnek.

Az aerob anyagcser�j� szervezetek csak �gy tudnak fennmaradni, hogy az oxig�nb�l keletkez� szabad gy�k�kkel szemben egy hat�kony v�dekez� rendszert fejlesztettek ki. Az els� �s egyben f� v�delmi vonal az alacsony sz�veti oxig�n nyom�s fenntart�sa. Az antioxid�nsok jelentik a m�sodik v�delmi vonalat. Az antioxid�nsok a lipid peroxid�ci� k�l�nb�z� f�zisaiban elt�r� mechanizmusokkal fejtik ki hat�sukat. Az antioxid�nsoknak ezt a fajt�j�t, amelyek hat�sukat a szabad gy�k�k k�zvetlen befog�sa (megk�t�se) �tj�n fejtik ki, scavengereknek (gy�kfog�) nevezz�k. Az �l� szervezetekben a k�vetkez� antioxid�nsok tal�lhat�k meg: C-vitamin, A-vitamin, E-vitamin, K- vitamin, szel�nium, tiol tartalm� vegy�letek (cisztein, ciszteamin, glutation, metionin), ubikinon, galluszsav sz�rmaz�kok. Az antioxid�ns vegy�letek rendk�v�l nagy sz�mban fordulnak el� �s hat�smechanizmusuk nem kell�en, vagy egy�ltal�n nem ismert. Gondoljunk csak a t�pl�l�kkal felvett n�v�nyi eredet� flavonoidokra (t�bb, mint 4000 flavonoid-typus� vegy�let ismert), a polifenolokra, a proantocianidekre, a catecholokra, a tokoferolokra, a karotidokra, a gy�gyszerk�nt fogyasztott retinoidsz�rmaz�kokra vagy egyes v�r�sbor-komponensek sikert�rt�net�re stb. A harmadik v�delmi vonalat a sejtek egyes speci�lis enzimei alkotj�k, amelyek semleges�tik a keletkez� szabad gy�k�ket. Ilyen a szuperoxid dizmut�z, a katal�z �s peroxid�z.

http://www.tudogyogyasz.hu/upload/imar/document/idosek_egeszsege_pr..htm